Bercel község honlapja

Földrajzi elhelyezkedés:

Bercel Nógrád megye déli felén, a Cserhát középső részén hegyes-dombos környezetben fekszik a 476 m magas Berceli-hegy lábánál. A településhez legközelebb lévő város Balassagyarmat 28 km, Pest megyei Vác 32 km-re, Budapest és Salgótarján egyaránt 80 km-re húzódik. A környező városokba és Budapestre rendszeres autóbuszjáratok biztosítják a közlekedést. 

Lakosság:

Az elmúltévekben a község lakóinak száma a természetes fogyás és vándorlási veszteség következtében fokozatosan csökkent.

1910-re Bercel lakossága meghaladta a 2000 főt.
1991-ban 2270-en lakták.
2007. január 1-jén 2024-en lakták.
2010. január 1-jei adatok alapján 1986 fő Bercel lakossága. 

Gazdasági jellemzők:

Az aktív keresők az iparban, mezőgazdaságban, kereskedelemben és egyéni vállalkozóként dolgoznak. A munkanélküliség a településen 8%-os. Bercel történelmileg kialakult gazdasági helyzetére jellemző, hogy a föld a lakosság jelentős részének nem biztosította a megélhetést. Az aktív keresők nagy része a település közigazgatási területén működő közel 600 főt foglalkoztató, külföldi érdekeltségű ipari Kft-nél vállal munkát.Kisebb létszámmal, de szintén a helybeli foglalkoztatást biztosítják az önkormányzat intézményei, a vállalkozások között 3 KFT és 3 BT.A településen nyilvántartott 40 egyéni vállalkozó több mint fele folytat szolgáltató tevékenységet, egynegyede kereskedik, és 5-en mezőgazdasági - élelmiszeripari vállalkozást tartanak fenn. 

Infrastruktúra:

A település infrastruktúrája jónak mondható. A település közigazgatási területén található úthálózat hossza 13 Km, amelynek 100%-a burkolt, a 650 lakásból 12 van önkormányzati tulajdonban. A lakások döntő többsége (95%-a) vezetékes vízzel ellátott. Bercel vezetékes vízzel való ellátása már az 1970-es évek végétől megoldottá vált, amikor a községben törpe-vízművet létesítettek. 1996 februárja óta nyílt lehetőség a lakossági gázszolgáltatásra. 1995 májusától rendelkezik Bercel crossbar központtal és hálózattal. 1994 tavaszától működik a településen kábeltelevíziós rendszer 20 csatornával. 2000. évtől van lehetőség a lakosság számára a szennyvízhálózatra történő rácsatlakozásra.1997 évben került sor a községi közvilágítás korszerűsítésére önkormányzati beruházásban.

Bercel története:

A Bercel helynév egy a VI-VII. században élt Kaukázus vidéki török nép nevéből a berszilből eredeztethető.

A törzsnévből képzett elnevezése egy katonáskodó középréteg betelepedésére enged következtetni.

Bercel nevével az írott forrásokban először 1271-ben találkozunk egy a váci káptalan által kiállított okiratban. Az ősi szolnok-nemzetség birtoka a XII. század elején az idegen eredetű Kökényes-Radnót nemzetségé lett, amelynek nógrádi ága XIV. század eleji kihaltával a Hevesből idekerült Aba-nemzetségbeli Rédeiek kezére került. A XIV. század első felében vehette fel a birtokosok egyike a településről előnevét, hiszen a nemzetség egyik sarja 1340-ben Berceli László néven szerepel.

1406 márciusában Berceli András, János és Miklós a váci káptalan közreműködésével osztozott meg az összesen 20 népes és lakatlan jobbágytelekből álló berceli birtokon. A birtok felosztása, illetve egy részbirtokért folytatott per eredményeképpen, amely 1410-ben Berczely Ugrin Miklós és Bercely István fia Miklós között zajlott le, válhatott szét a falu Alsó- és Felsőbercelre. Legalábbis 1441-ben "Alsó Berczely" és "Felső Berczely", másképpen "Nagy Berczely" néven fordult elő. A XV. század végén Szobi Mihály birtokában találjuk Felsőbercelt. A váci káptalan levéltárában lévő 1529-es összeírása szerint pedig már a váci püspökség javait gyarapította a volt Szobi-birtok, itt Nagybercel néven. Az 1542. évi rendkívüli hadisegély kivetési összeírás szerint Felsőbercel a váci püspökségnek adózott. A feltehetően Alsóbercellel azonos Kisbercel településrész az 1570-es években lakatlanná vált, és csak a XVIII. század végén népesült be. Szanda várának török kézre jutásával török hűbérjegyzékben Rusztem pasa, a budai villajet szandzsákbégjének birtokként Nagy- és Kis-Berczel néven szerepel. Nógrád várának a tizenötéves háború elején, 1594-ben történt visszafoglalása után ismét a vármegye hatósága alá tartozott. Az 1598. évi adóösszeírás szerint a váci püspök volt a földesura, majd ismét török hódoltági terület.
Az 1633-1634. évi török összeírás szerint a váci nahije (kerület) községei között találjuk, 3 adóköteles házzal. 1651-ben Egry István és Márton adományul kapta Kis-Bercelt. A váci püspök1675. évi jelentése lakott templomos falunak írta le, amely a római katolikus vallást követte. Az 1697. évi és a későbbi egyházlátogatási jegyzőkönyvek templomát rossz állapotban találták és pusztulásáról szólnak. Új templomát, népe és Migazzi bíborospüspök adományaiból, 1767-ben szentelték fel.Bercel 1699-ben egyike volt a jobbágyság fegyveres önvédelmi szervezete, a közbiztonság fenntartására alakult parasztvármegye 34 hadnagyságának.

A XVIII. század elején a településen ismét fellendült a szőlőtermelés. 1720-ra Bercel is bekerült a vezető bortermelő falvak közé, Szőllős, Ecseg, Buják, Kosd és Verőce mellé. 1730-ban a még mindig pusztaként szereplő Alsó vagy Kisbercel beolvadt az egykori Nagybercelbe. Az 1740-es évekig a Berczely és Egry családok voltak Bercel földesurai, és a váci káptalannak is volt itt birtoka. A XIX. század első felében pedig a Baloghy család szerzett itt birtokot.Az 1784-87. évi első magyarországi népszámlálás idején Bercel lakossága 1100 főt tett ki. A lakosság 237 családban oszlott meg és 165 házat birtokolt. 1828-ban már 1463-an lakták. A helységben ekkor már 4 iparos is folyatatta mesterségét (csizmadia, mészáros, szabó, üveges), 2 berceli lakos pedig kiskereskedésből élt. A földművelők leginkább árpát, rozst és zabot termesztettek. A szőlőtermelés a nép fő megélhetési forrását biztosította az 1880-as években pusztító filoxéra járványig. A berceli szőlők hírnevét báró Marschall Gyula öregbítette, aki 1880 és 1884 között pezsgőgyártással kísérletezett Bercelen és pezsgőjét "Carte Blanche" néven hozta forgalomba.

1., Bercel katélyai, kúriái

A falu egyik építészeti sajátossága, hogy a környékbeli hasonló nagyságú településekhez képest viszonyleg nagyszámú nemesi lakóház (várkastély, kastély, kúria) található területén.

- Bene- Teichmann kastély

Bercel legrégebbi katélyát várkastélyként szokás emlegetni. XVII. század végén a Bene család által épített kastély kisebb átalakításoktól eltekintve szinte eredeti formájában látható ma is. Számos nemesi család birtokában lévő épület végül 1945 után került a Magyar Állam tulajdonába, illetve a községi tanács kezelésébe. Ezt követően számos funkció látott el, pl: napközi otthon, iskola, könyvtár, gyógyszertár...!A négy saroktornyos korabarokk kastély ma magántulajdonban van, Bodor-kastély néven.

Cím:2687, Bercel, Kossuth tér 1.

- Berczelly- kastély

Műemlékjellegű a Bercelly család által a XIX. század közepén késő klasszicista stílusban építtetett kúria. A család a nevét a faluról vette fel Berczelly-nek. A kúriát 1945 után többször átalakították, Működött itt Vakok Otthona, majd Szociális Foglalkoztató Intézet.Ma a megyei önkormányzat által működtetett Rehabilitációs Intézet és Ápoló- Gondozó Otthon található itt.

Cím:2687, Bercel, Petőfi út 2.

- Kállay- kastély

A délnémet neogót stílusú épület 1890-ben nyerte el végleges formáját. Ezzel az évszámmal azonban a településen utolsóként épült kastély lett. 1906-ban Kállay Béniné Bethlen Vilma vásárolta meg, aki a híres Kállay Benjamin özvegye volt.( Róla bővebben a Kállay család síremléke pontban lehet olvasni) Halála után két lánya 1945-ben díjtalanul felajánlotta a kastélyt a falunak. Évekig iskola működött az épületben. Ma azonban egy magyar- és egy francia magánszemélyekből álló társaság tulajdonában va, akik különböző tréningek színhelyéül használják a kastélyt.

Cím:2687, Bercel, Kenderváros út 9. 

- Csengey-kúria

A földszintes kúria feltevések szerint a XVIII. század végén épült. Tulajdonosa és névadója Dr. Csengey Endre házasság révén került Bercelre. Halála után fia örökölte a birtokot, aki azonban 1947- ben az Erdőgazdaságnak adta cserébe a Farkasberki pusztát. Évekig az Erdészet tulajdona volt, ma azonban magánkézben van.

Cím:2687, Bercel, Petőfi út 1.

- Marschall- kúria

A thüringiai eredetű nemesi család, a Marschallok 1880-ban vásárolták meg ezt az úrilakot. Így alakult ki a Marshall- kúria. 1952-től sorozatosan ötletek születtek a felhasználására, végül a "Vakintézet"bővítésére haswználták fel. 1980-tól szellemi fogyatékosok intézete működik itt, melyet a Megyei Önkormányzat üzemeltet.

Cím:2687, Bercel, Kenderváros út

- Mühlrád- kúria

A földszintes későbarokk épületének két kis saroktornya van. Előreugró középső, verandaszerű része zárt. Kéményén az 1782-es évszám látható, ez a legkorábbi adat amely a kúriával kapcsolatban felmerült. Legismertebb tulajdonosa, és egyben névadója Mühlrád Mór volt, aki részt vett az első világháborúban, és mint főhadnagy szerelet le. Aktív tagja volt a falu társadalmának, mind a megyei bizottság, mind a község képviselőtestülete soraiban tudhatta.73 évesen egy koncentrációs táborban halt meg. Ezt követően az épületet államosították.

Cím:2687, Bercel, Béke út

- Pápay- kúria

A kúriát az 1810- es években építették. Az épületnek nevet adó Pápay László katonatiszt volt. Az első világháborúban az Erdélyi fronton hadnagyként harcolt. Katonatársai elmondása alapján rendkívül jószívű, tisztességes ember volt. Minden tiltó rendelkezés ellenére minden zsidó és zsidó származású embert segített aaz őket ért támadásokkal szemben. Később a szovjet fronton harcolt, a háború végeztével pedig több hadifogoly tábort is megjárt. Az épület 1970-től varrodaként üzemelt, ez a műhely ma már azonban nem üzemel.

Cím:2687, Bercel, Árpád út

- Székessy- kúria

A kúria építési ideje ismeretlen, de igen valószínű, hogy mai alakját az 1910-es évek környékén nyerte el. Névadója Székessy György földbirtokos. Részt vett az első világháborúban, 33 hónapig harcolt az orosz fronton, ahonnan többszörös kitüntetéssel tért haza. A falu életében szervesen részt vett. A berceli Gazda és Iparoskör , a Tejszövetkezet, az Egységes Párt és a Lövészegylet elnöke, tűzoltóparancsnok és nem utolsó sorban községi képviselő volt. A második világháborúban a szovjet fronton harcolva tűnt el. A kúria ma magánkézben van.

Cím:2687, Bercel, Petőfi Sándor út 

2., Római katolikus templom

Műemlék jellegű Bercel római katolikus temploma is, amely 1752-1767 között épült barokk stílusban. Ez a falu jelenlegi temploma, amely Szent Péter és Pál apostolok nevében őrzi a korábbi templom emlékét. Az új templom felépülése két váci püspöknek köszönhető, akiknek emlékét kőcímer jelzi. Althann Mihály Károly váci püspök címere az oltárnál,a főbejárata felett pedig Migazzi Kristóf váci püspök címere látható. Az építkezés 1767-ben fejeződött be, de ekkor még nem volt tornya a templomnak. Ennek építéséhez 1811-ben kezdtek hozzá. Említésre méltó még a templom előtt látható Vir dolorum, vagyis a Búsuló Krisztus szobra.

     

4., Kápolnák

- Boldogságos Szűz Mária képolna
A Boldogságos Szűz Mária tiszteletére ajánlott kápolna a temetőben, a Berczelly család sírboltja fölé épült.  Berczelly Jenő 1897-ben családi sírboltot építetett, fölé pedig egy képolnát. Innen ismeretes a kápolna megépülésének dátuma.
- Régi Krúdi kápolna
A régi kövesdi országút mellett lévő kápolna keletkezési körülményeit csak találgatjuk. Első említése 1829- ből származik.

5., Kállay család síremléke

Kállay Benjamin (1839- 1903)