Kékkő város Szlovákiában a Besztercebányai kerület Nagykürtösi járásában található. Magyar eredetű neve kéklő sziklás hegycsúcsot jelent, eredetileg valószínűleg várára vonatkozott.
Az első írásos emlékek a városról 1272-78-as évekből származik, fejlődése pedig szorosan összefügg a kékkői várral. A híres vár 1554 és 1594 között Balassi Bálint tulajdona volt. Ma a várban Balassi Bálint emlékkiállítás és Néprajzi kiállítás is található. A vár közvetlen szomszédságában található -a szintén Balassi család nevéhez fűződő- Kálvária és a hozzá tartozó kápolna. Fontos látványosság még a neoromán stílusban épült Szent Antal templom, illetve a város főtere. Környezeti látványossága, hogy itt található Szlovákia egyik legnagyobb szelídgesztenye ültetvénye, melyet természetvédelmi területté nyilvánítottak.
A városban ma is működik Óvoda, Alap Iskola, Zeneiskola, Középfokú Tanmunkásképző és Kereskedelmi Akadémia.
Bővebb információ olvasható a város honlapján: http://www.modrykamen.szm.com/
Bercel község egyik testvértelepülésen a Romániában, a Központi-Hargita hegység délnyugati előterében található Káplnásfalu. Kápolnásfalu lakossága 2140 fő, akik kizárólag magyarok.
A település már a XI-XII. században lakott hely volt, fekvése azonban megnehezített az itt élők fennmaradását. A község sokszor került portyázó hadak útjába, különböző gyülekező- vagy áthaladó hadak útjába. A község nehéz napjait nem élte túl, ezért lakói egytől-egyig elmenekültek. 1604-ben Bocskay István telepíti vissza a falut, aminek lakói főként Gyergyóból, Csíkból és Háromszékből érkeztek. A község legelső kápolnája 1710-ben épült, amiről állítólag nevét kapta. 1721-ben XII. Kelemen pápa engedélyezte a Kápolnásfalvi kápolna számára, hogy búcsút rendezzen Szent Péter és Pál tiszteletére(június 29.). Ez az ünnep a mai napig az egyik legfontosabb esemény a falu életében.
Földrajzi fekvésénél fogva, természeti környezete turisztikai szempontból igen értékes. A közelben található a Nagy- és Kis- Homoród folyó, a Madarasi menedékház és a hozzá tartozó túraút, termálfürdők, ívóvíz- és borvízforrások. Emellett azonban a település lakói nem csak a természeti környezettel szeretnék népszerűsíteni lakhelyüket. Céljuk a turizmus fejlesztése, a néphagyományaik megismertetése. Ilyen látványosságaik: nevezetes ünnepeik, a tájházban található néprajzi gyűjtemény, hagyományőrző huszárcsoportjuk, népdalkörük, 100 éves parasztházaik, férfi- és női népviseleteik és élő néphagyományaik. A falu kultúrális élete is pezsgő, található itt fúvószenekar, szinjátszócsoport, iskolai- és egyházi énekkar és még focicsapat is.
Bővebb információ olvasható a falu honlapján.