Földrajzi elhelyezkedés

Bercel Nógrád megye déli felén, a Cserhát középső részén hegyes-dombos környezetben fekszik a 476 m magas Berceli-hegy lábánál. A településhez legközelebb lévő város Balassagyarmat 28 km, Pest megyei Vác 32 km-re, Budapest és Salgótarján egyaránt 80 km-re húzódik. A környező városokba és Budapestre rendszeres autóbuszjáratok biztosítják a közlekedést. 

Lakosság

Az elmúltévekben a község lakóinak száma a természetes fogyás és vándorlási veszteség következtében fokozatosan csökkent.

1910-re Bercel lakossága meghaladta a 2000 főt.
1991-ban 2270-en lakták.
2007. január 1-jén 2024-en lakták.
2010. január 1-jei adatok alapján 1986 fő Bercel lakossága. 

Története

Bercel nevével az írott forrásokban először 1271-ben találkozunk egy a váci káptalan által kiállított okiratban. Az ősi Szolnok nemzetség birtoka a 12. század elején az idegen eredetű Kökényes-Radnót nemzetségé lett, amelynek nógrádi ága 14. század eleji kihaltával a Hevesből idekerült Aba nemzetségbeli Rédeiek kezére került. A 14. század első felében vehette fel a birtokosok egyike a településről előnevét, hiszen a nemzetség egyik sarja 1340-ben Berceli László néven szerepel.

1406 márciusában Berceli András, János és Miklós a váci káptalan közreműködésével osztozott meg az összesen 20 népes és lakatlan jobbágytelekből álló berceli birtokon. A birtok felosztása, illetve egy részbirtokért folytatott per eredményeképpen, amely 1410-ben Berczely Ugrin Miklós és Bercely István fia Miklós között zajlott le, válhatott szét a falu Alsó- és Felsőbercelre. Legalábbis 1441-ben „Alsó Berczely” és „Felső Berczely”, másképpen „Nagy Berczely” néven fordult elő. A 15. század végén Szobi Mihály birtokában találjuk Felsőbercelt. A váci káptalan levéltárában lévő 1529-es összeírása szerint pedig már a váci püspökség javait gyarapította a volt Szobi-birtok, itt Nagybercel néven. Az 1542. évi rendkívüli hadisegély kivetési összeírás szerint Felsőbercel a váci püspökségnek adózott. A feltehetően Alsóbercellel azonos Kisbercel településrész az 1570-es években lakatlanná vált, és csak a 18. század végén népesült be. Szanda várának török kézre jutásával török hűbérjegyzékben Rusztem pasa, a budai villajet szandzsákbégjének birtokaként Nagy- és Kis-Berczel néven szerepel. Nógrád várának a tizenöt éves háború elején, 1594-ben történt visszafoglalása után ismét a vármegye hatósága alá tartozott. Az 1598. évi adóösszeírás szerint a váci püspök volt a földesura, majd ismét török hódoltsági terület.

Az 1633-1634. évi török összeírás szerint a váci nahije (kerület) községei között találjuk, 3 adóköteles házzal. 1651-ben Egry István és Márton adományul kapta Kis-Bercelt. A váci püspök 1675. évi jelentése lakott templomos falunak írta le, amely a római katolikus vallást követte. Az 1697. évi és a későbbi egyházlátogatási jegyzőkönyvek templomát rossz állapotban találták és pusztulásáról szólnak. Új templomát, népe és Migazzi bíborospüspök adományaiból, 1767-ben szentelték fel. Bercel 1699-ben egyike volt a jobbágyság fegyveres önvédelmi szervezete, a közbiztonság fenntartására alakult parasztvármegye 34 hadnagyságának.

A 18. század elején a településen ismét fellendült a szőlőtermelés. 1720-ra Bercel is bekerült a vezető bortermelő falvak közé, Szőllős, Ecseg, Buják, Kosd és Verőce mellé. 1730-ban a még mindig pusztaként szereplő Alsó vagy Kisbercel beolvadt az egykori Nagybercelbe. Az 1740-es évekig a Berczely és Egry családok voltak Bercel földesurai, és a váci káptalannak is volt itt birtoka. A 19. század első felében pedig a Baloghy család szerzett itt birtokot. Az 1784-87. évi első magyarországi népszámlálás idején Bercel lakossága 1100 főt tett ki. A lakosság 237 családban oszlott meg és 165 házat birtokolt. 1828-ban már 1463-an lakták. A helységben ekkor már 4 iparos is folytatta mesterségét (csizmadia, mészáros, szabó, üveges), 2 berceli lakos pedig kiskereskedésből élt. A földművelők leginkább árpát, rozst és zabot termesztettek. A szőlőtermelés a nép fő megélhetési forrását biztosította az 1880-as években pusztító filoxéra járványig. A berceli szőlők hírnevét báró Marschall Gyula öregbítette, aki 1880 és 1884 között pezsgőgyártással kísérletezett Bercelen és pezsgőjét „Carte Blanche” néven hozta forgalomba.

(forrás: Wikipédia)

Weboldalunk Cookie-kat használ, amelyek segítik az oldal működését és nyomon követik, hogy miként működnek együtt vele, hogy jobb és személyre szabott felhasználói élményt nyújthassunk Önnek. Csak akkor használjuk a cookie-kat, ha beleegyezik az Elfogad gombra kattintva. Az egyedi cookie beállításokat a Beállítások gombra kattintva is kezelheti. View more
Cookies settings
Elfogadás
Elutasítás
Privacy & Cookie policy
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

Kik vagyunk

Javasolt szöveg: A weboldalunk címe: http://localhost/bercel.

Hozzászólások

Javasolt szöveg: Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. Egy személytelenített, az e-mail címből előállított karakterlánc (hashnek szokás nevezni) kerül továbbításra a Gravatar szolgáltatás felé, ha ez az oldalon használatban van. A Gravatar szolgáltatás feltételei az alábbi címen tekinthetőek meg: https://automattic.com/privacy/. A hozzászólás elfogadása után, a hozzászólásunk tartalma és a profil képünk is megjelenik nyilvánosan.

Média

Javasolt szöveg: Amennyiben regisztrált felhasználó által kerül kép feltöltésre a honlapra, kerülni kell az az olyan EXIF-eket, amelyekben GPS pozíció adatok is szerepelnek. A honlap látogatói ezeket letölthetik és kinyerhetik a helyadatokat a honlapon található képekből.

Sütik

Javasolt szöveg: Ha hozzászólást írunk a honlapon, a megadott nevet, e-mail és honlap címet sütikben eltároljuk. A tárolás a kényelmi célokat szolgál azért, így a következő hozzászóláskor ezeket a mező adatokat nem kell kitölteni. A sütik lejárati ideje egy év. Ha ellátogatunk a bejelentkezési oldalra, akkor átmeneti sütiket állítunk be annak érdekében, hogy megállapítsuk, hogy a böngésző elfogadja-e a sütiket. Ezek a sütik nem tartalmaznak személyes információt, és törlődnek, ahogy bezárjuk a böngészőt. A honlapra történő bejelentkezéskor több sütit hozunk létre, amely elmenti a bejelentkezési információt és a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit. A bejelentkezési sütik két napig érvényesek, a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit tároló süti egy évig. Amennyiben az "Emlékezz rám" opciót bejelöljük, a bejelentkezés két hétig folytatódik. Kijelentkezéskor a bejelentkezési sütik eltávolításra kerülnek. Amennyiben bejegyzést vagy oldalt szerkesztünk, egy újabb sütit tárol el a böngészőnk. Ez a süti nem tartalmaz személyes adatot, egyszerűen csak a bejegyzés azonosító számát tárolja, amelyet szerkesztettünk. Egy nap múlva jár le az érvényessége.

Más honlapokról származó beágyazott tartalmak

Javasolt szöveg: A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Kivel osztjuk meg a felhasználói adatokat

Javasolt szöveg: Ha jelszó-visszaállítást kér, akkor az IP-címet a visszaállító e-mail tartalmazza.

Mennyi ideig őrizzük a személyes adatot

Javasolt szöveg: Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára. A honlapon regisztrált felhasználók (ha vannak ilyenek) személyes adatai a saját felhasználói profiljukban is tárolásra kerülnek. Minden felhasználó megtekintheti, szerkesztheti vagy törölheti a személyes adatait bármikor (kivéve, hogy nem változtathatja meg a saját felhasználói nevét). A honlap rendszergazdái ezen információkat szintén megtekinthetik és szerkeszthetik.

Milyen jogokkal rendelkezik a felhasználó a saját adatai kapcsán

Javasolt szöveg: A weboldalon regisztrált fiók vagy hozzászólás írása esetén kérhető a személyes adatok export fájlban történő megküldése, amely bármilyen adatot tartalmaz, amit korábban a felhasználó rendelkezésünkre bocsátott. Kérhető továbbá, hogy bármilyen korábban megadott személyes adatot töröljük. Ez nem vonatkozik azokra az adatokra, amelyeket adminisztrációs, jogi vagy biztonsági okokból kötelező megőriznünk.

Hová továbbítjuk az adatokat

Javasolt szöveg: A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti.
Save settings
Megszakítás