A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a szervezeti és működési szabályzat vagy ügyrend, az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat hatályos és teljes szövege

Az önkormányzat alaptevékenységét, feladat- és hatáskörét meghatározó jogszabályok:

Magyarország Alaptörvénye
2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól
1991. évi XX. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről
2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról
368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról

A helyi önkormányzat önként vállalt feladatai

  1. a)  családsegítés
  2. b) felső oktatási önkormányzati ösztöndíjrendszer
  3. c) helyi sportegyesület támogatása
  4. d)  hagyományőrző népdalkör támogatása
  5. e) polgárőrség támogatása
  6. f) egyházközség támogatása

A testületi szerv döntései előkészítésének rendje, az állampolgári közreműködés (véleményezés) módja, eljárási szabályai, a testületi szerv üléseinek helye, ideje, továbbá nyilvánossága, döntései, ülésének jegyzőkönyvei, illetve összefoglalói; a testületi szerv szavazásának adatai, ha ezt jogszabály nem korlátozza

A képviselő-testület működése            

A képviselő-testület üléseinek száma, nyilvános és zárt ülések köre

A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tarthat.

Évente legalább 6 ülést tart.

Rendes ülést a képviselő-testület a munkatervben meghatározottak szerint tart.

A polgármester indokolt estben a munkatervben meghatározottaktól eltérhet.

A rendes üléseket általában minden hónap 4. hetének pénteki napján 16,00 órai kezdettel kell összehívni.

Rendkívüli ülést kell összehívni

  1. a) az Mötv. 44. §-ban meghatározott esetben,
  2. b) ha azt a Nógrád Megyei Kormányhivatal kezdeményezi.

A képviselő-testület adott évi üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv (továbbiakban munkaterv) tartalmazza.

A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állítja össze.

A munkaterv kitér a tervezett közmeghallgatásra és témájára.

A munkaterv tartalmazza

  1. a) az ülések időpontját,
  2. b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,
  3. c) az előterjesztő megnevezését,
  4. d) az előterjesztésben közreműködőket,
  5. e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,
  6. f) szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.
  7. g) meghívottak körét.

A képviselő-testület zárt ülést tart, rendelhet el a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.

A Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti üzleti érdeknek tekintendő:

  1. a) Ingatlan vásárlás
  2. b) Önkormányzati vagyonnal való rendelkezés
  3. c) az önkormányzat által kiírt pályázat feltételének meghatározásakor.

Az a), b), c) pontban meghatározott zárt ülés akkor tartható, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat, vagy más érintett érdekét sértené.

A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés nyilvános. A döntések megismerésének érdekében, azok közzététele a nyilvános ülésen hozott döntések közzétételével egyező módon a 40.§ szerint biztosított azzal, hogy a hatósági ügyekben hozott döntés vonatkozásában a határozat számát és tárgyát tartalmazza.

A zárt ülésre vonatkozóan e rendelet további rendelkezéseket is tartalmaz.

A képviselő-testület ülésének összehívása

A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester gyakorolja.

A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

A képviselő-testület ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

A meghívónak tartalmaznia kell

  1. a) az ülés helyét,
  2. b) az ülés időpontját,
  3. c) a tervezett napirendeket,
  4. d) a napirendek előadóit,
  5. e) a meghívót aláíró személy nevét, beosztását.
  6. f) a képviselő-testületi ülésre meghívottak felsorolását.

A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.

  1. a) Az előterjesztésben szereplő rendelet, szabályzat, tervezet, beszámoló, értékelés stb. szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes köztisztviselőjét, valamint esetenként külső szakértőt.
  2. b) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a meghívóban szereplő, a képviselő-testület, vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
  3. c) A rendes és rendkívüli testületi ülésekre az előterjesztést írásban vagy szóban, a határozati javaslatot írásban kell benyújtani.

Írásban kell benyújtani az előterjesztést azokban az ügyekben, amelyek kizárólagosan a képviselő-testület hatáskörébe tartoznak. (Mötv.42.§-a).

  1. d) Előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható.
  2. e) Az írásos előterjesztés szerkezete:

– az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, testületi megállapodásokat, a hozott határozatok eredményeit, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják.

Több döntési változat esetén kerüljenek kifejtésre az egyes döntési változatok mellett és ellen szóló érvek, döntések várható hatása.

Tartalmazza mindazokat az információkat, amelyek a javasolt döntés meghozatalához szükségesek.

– második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelős személy megnevezésével és a határidők, részhatáridők megjelölésével.

  1. f)  Az előterjesztések kidolgozásánál az alábbi szempontokat kell figyelembe    venni:

– az előterjesztő olyan időpontban köteles az anyagot elkészíteni, hogy a tervezet egyeztetésére, véleményezésére és a jegyző által történő törvényességi felülvizsgálatra elegendő idő álljon rendelkezésre,

– amennyiben az önkormányzat felügyelete, illetve irányítása alá tartozó intézmény készít előterjesztést, akkor a jegyző köteles gondoskodni arról, hogy az előterjesztés az előírt követelményeknek megfeleljen.

– Az előterjesztésnek alkalmasnak kell lennie a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására, és a legcélszerűbb döntések meghozatalára, tömör, az érdekeltek számára világos megfogalmazására.

  1. g) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan előterjesztés, mely az ülés meghívójában nem szerepel.

A képviselő-testület a polgármester javaslatára egyszerű többséggel dönt az előterjesztés tárgyában.

Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a bizottság elnöke, a jegyző.

A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni. A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag érintettekhez való eljuttatásáról.

A testületi anyagok elektronikus úton történő továbbításának szabályait, rendjét a 2. számú melléklet tartalmazza.

A meghívót – előterjesztésekkel együtt – az alábbi személyeknek kell megküldeni

  1. a) a képviselőknek,
  2. b) a jegyzőnek, vagy az általa megbízott köztisztviselőnek,
  3. c) tevékenységüket érintő napirendek esetén az önszerveződő közösségek képviselőinek:
  4. da) alapítványok elnökeinek
  5. db) polgárőr egyesület elnökének
  6. dc) sportegyesület elnökének.
  7. d) a nem állandó meghívottaknak:
  8. ea) az előterjesztőknek és
  9. eb) az ülés összehívója (polgármester) által megjelölteknek.

A meghívót és az előterjesztés(eke)t a képviselő nyilatkozata alapján elektronikusan vagy papír alapon kell továbbítani.

A nem állandó meghívottak számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, melyekre a meghívás történik.

Elektronikus úton a testületi ülésről tájékoztatni kell a Nógrád Megyei Kormányhivatal Hatósági főosztály Törvényességi Felügyeleti Osztály.

A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

Indokolt, sürgősségi esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

  1. a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
  2. b) elektronikus levélben (e-mailben), telefaxon.
  3. c) egyéb szóbeli meghívással.

A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

  1. a) a jegyzőt,
  2. b) az illetékes országgyűlési képviselőt,
  3. c) az e rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit,

Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan meghívottak közül

  1. a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,
  2. b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

 

A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái:

  1. a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
  2. b) a meghívó közzététele az önkormányzat honlapján.
  3. c) a meghívó közzététele a Kábel Tv-ben.

 

A képviselő-testület ülésének vezetése

A polgármester a testületi ülés vezetése során megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze.

A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

  1. a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
  2. b) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
  3. c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

d)napirendenként

  1. da) a vita levezetése, ezen belül kérdésekre, hozzászólásokra, kiegészítésekre a szó megadása,
  2. db) a vita összefoglalása,
  3. dc) az indítványok szavazásra való feltevése,
  4. dd) a határozati javaslatok szavaztatása,
  5. de) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
  6. df) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
  7. e) a rend fenntartása,
  8. f) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
  9. g) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
  10. h) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati

döntésekről, a két ülés között történt fontosabb eseményekről,

  1. i) az ülés bezárása,

A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

Ha a megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólás számáról akkor, ha azt valamely képviselő a napirend tárgyalása során kezdeményezi.

A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.

Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet, az indoklás és a határozati javaslat.

Írásos előterjesztést a meghívóval együtt kell megküldeni az érintetteknek.

Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő- testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta.

Az előterjesztések tartalmi elemei

  1. a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
  2. b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
  3. c) a téma ismertetése,
  4. d) a jogszabályi háttér bemutatása,
  5. e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
  6. f) döntést igénylő témánál – amennyiben indokolt- különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
  7. g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
  8. h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
  9. i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
  10. j) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása,
  11. k) rendelet tervezetnél a hatástanulmány.

A költségvetési rendelet és a zárszámadási rendelet – amennyiben szükséges – két fordulóban tárgyalható.

A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelni az előírt követelményeknek.

A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendelet – tervezetet teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.

A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben, vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

A határozati javaslat részei:

  1. a) a határozat szövege,
  2. b) a végrehajtást igénylő döntéseknél
  3. ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
  4. bb) a határozat végrehajtásának időpontja.

(3) A rendelet – tervezet a rendelet szövegét tartalmazza.

A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.

A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

Weboldalunk Cookie-kat használ, amelyek segítik az oldal működését és nyomon követik, hogy miként működnek együtt vele, hogy jobb és személyre szabott felhasználói élményt nyújthassunk Önnek. Csak akkor használjuk a cookie-kat, ha beleegyezik az Elfogad gombra kattintva. Az egyedi cookie beállításokat a Beállítások gombra kattintva is kezelheti. View more
Cookies settings
Elfogadás
Elutasítás
Privacy & Cookie policy
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

Kik vagyunk

Javasolt szöveg: A weboldalunk címe: http://localhost/bercel.

Hozzászólások

Javasolt szöveg: Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. Egy személytelenített, az e-mail címből előállított karakterlánc (hashnek szokás nevezni) kerül továbbításra a Gravatar szolgáltatás felé, ha ez az oldalon használatban van. A Gravatar szolgáltatás feltételei az alábbi címen tekinthetőek meg: https://automattic.com/privacy/. A hozzászólás elfogadása után, a hozzászólásunk tartalma és a profil képünk is megjelenik nyilvánosan.

Média

Javasolt szöveg: Amennyiben regisztrált felhasználó által kerül kép feltöltésre a honlapra, kerülni kell az az olyan EXIF-eket, amelyekben GPS pozíció adatok is szerepelnek. A honlap látogatói ezeket letölthetik és kinyerhetik a helyadatokat a honlapon található képekből.

Sütik

Javasolt szöveg: Ha hozzászólást írunk a honlapon, a megadott nevet, e-mail és honlap címet sütikben eltároljuk. A tárolás a kényelmi célokat szolgál azért, így a következő hozzászóláskor ezeket a mező adatokat nem kell kitölteni. A sütik lejárati ideje egy év. Ha ellátogatunk a bejelentkezési oldalra, akkor átmeneti sütiket állítunk be annak érdekében, hogy megállapítsuk, hogy a böngésző elfogadja-e a sütiket. Ezek a sütik nem tartalmaznak személyes információt, és törlődnek, ahogy bezárjuk a böngészőt. A honlapra történő bejelentkezéskor több sütit hozunk létre, amely elmenti a bejelentkezési információt és a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit. A bejelentkezési sütik két napig érvényesek, a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit tároló süti egy évig. Amennyiben az "Emlékezz rám" opciót bejelöljük, a bejelentkezés két hétig folytatódik. Kijelentkezéskor a bejelentkezési sütik eltávolításra kerülnek. Amennyiben bejegyzést vagy oldalt szerkesztünk, egy újabb sütit tárol el a böngészőnk. Ez a süti nem tartalmaz személyes adatot, egyszerűen csak a bejegyzés azonosító számát tárolja, amelyet szerkesztettünk. Egy nap múlva jár le az érvényessége.

Más honlapokról származó beágyazott tartalmak

Javasolt szöveg: A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Kivel osztjuk meg a felhasználói adatokat

Javasolt szöveg: Ha jelszó-visszaállítást kér, akkor az IP-címet a visszaállító e-mail tartalmazza.

Mennyi ideig őrizzük a személyes adatot

Javasolt szöveg: Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára. A honlapon regisztrált felhasználók (ha vannak ilyenek) személyes adatai a saját felhasználói profiljukban is tárolásra kerülnek. Minden felhasználó megtekintheti, szerkesztheti vagy törölheti a személyes adatait bármikor (kivéve, hogy nem változtathatja meg a saját felhasználói nevét). A honlap rendszergazdái ezen információkat szintén megtekinthetik és szerkeszthetik.

Milyen jogokkal rendelkezik a felhasználó a saját adatai kapcsán

Javasolt szöveg: A weboldalon regisztrált fiók vagy hozzászólás írása esetén kérhető a személyes adatok export fájlban történő megküldése, amely bármilyen adatot tartalmaz, amit korábban a felhasználó rendelkezésünkre bocsátott. Kérhető továbbá, hogy bármilyen korábban megadott személyes adatot töröljük. Ez nem vonatkozik azokra az adatokra, amelyeket adminisztrációs, jogi vagy biztonsági okokból kötelező megőriznünk.

Hová továbbítjuk az adatokat

Javasolt szöveg: A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti.
Save settings
Megszakítás