A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a szervezeti és működési szabályzat vagy ügyrend, az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat hatályos és teljes szövege
Az önkormányzat alaptevékenységét, feladat- és hatáskörét meghatározó jogszabályok:
Magyarország Alaptörvénye
2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól
1991. évi XX. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről
2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról
368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról
A helyi önkormányzat önként vállalt feladatai
- a) családsegítés
- b) felső oktatási önkormányzati ösztöndíjrendszer
- c) helyi sportegyesület támogatása
- d) hagyományőrző népdalkör támogatása
- e) polgárőrség támogatása
- f) egyházközség támogatása
A testületi szerv döntései előkészítésének rendje, az állampolgári közreműködés (véleményezés) módja, eljárási szabályai, a testületi szerv üléseinek helye, ideje, továbbá nyilvánossága, döntései, ülésének jegyzőkönyvei, illetve összefoglalói; a testületi szerv szavazásának adatai, ha ezt jogszabály nem korlátozza
A képviselő-testület működése
A képviselő-testület üléseinek száma, nyilvános és zárt ülések köre
A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tarthat.
Évente legalább 6 ülést tart.
Rendes ülést a képviselő-testület a munkatervben meghatározottak szerint tart.
A polgármester indokolt estben a munkatervben meghatározottaktól eltérhet.
A rendes üléseket általában minden hónap 4. hetének pénteki napján 16,00 órai kezdettel kell összehívni.
Rendkívüli ülést kell összehívni
- a) az Mötv. 44. §-ban meghatározott esetben,
- b) ha azt a Nógrád Megyei Kormányhivatal kezdeményezi.
A képviselő-testület adott évi üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv (továbbiakban munkaterv) tartalmazza.
A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állítja össze.
A munkaterv kitér a tervezett közmeghallgatásra és témájára.
A munkaterv tartalmazza
- a) az ülések időpontját,
- b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,
- c) az előterjesztő megnevezését,
- d) az előterjesztésben közreműködőket,
- e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,
- f) szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.
- g) meghívottak körét.
A képviselő-testület zárt ülést tart, rendelhet el a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.
A Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti üzleti érdeknek tekintendő:
- a) Ingatlan vásárlás
- b) Önkormányzati vagyonnal való rendelkezés
- c) az önkormányzat által kiírt pályázat feltételének meghatározásakor.
Az a), b), c) pontban meghatározott zárt ülés akkor tartható, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat, vagy más érintett érdekét sértené.
A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés nyilvános. A döntések megismerésének érdekében, azok közzététele a nyilvános ülésen hozott döntések közzétételével egyező módon a 40.§ szerint biztosított azzal, hogy a hatósági ügyekben hozott döntés vonatkozásában a határozat számát és tárgyát tartalmazza.
A zárt ülésre vonatkozóan e rendelet további rendelkezéseket is tartalmaz.
A képviselő-testület ülésének összehívása
A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester gyakorolja.
A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.
A képviselő-testület ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
A meghívónak tartalmaznia kell
- a) az ülés helyét,
- b) az ülés időpontját,
- c) a tervezett napirendeket,
- d) a napirendek előadóit,
- e) a meghívót aláíró személy nevét, beosztását.
- f) a képviselő-testületi ülésre meghívottak felsorolását.
A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.
- a) Az előterjesztésben szereplő rendelet, szabályzat, tervezet, beszámoló, értékelés stb. szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes köztisztviselőjét, valamint esetenként külső szakértőt.
- b) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a meghívóban szereplő, a képviselő-testület, vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
- c) A rendes és rendkívüli testületi ülésekre az előterjesztést írásban vagy szóban, a határozati javaslatot írásban kell benyújtani.
Írásban kell benyújtani az előterjesztést azokban az ügyekben, amelyek kizárólagosan a képviselő-testület hatáskörébe tartoznak. (Mötv.42.§-a).
- d) Előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható.
- e) Az írásos előterjesztés szerkezete:
– az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, testületi megállapodásokat, a hozott határozatok eredményeit, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják.
Több döntési változat esetén kerüljenek kifejtésre az egyes döntési változatok mellett és ellen szóló érvek, döntések várható hatása.
Tartalmazza mindazokat az információkat, amelyek a javasolt döntés meghozatalához szükségesek.
– második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelős személy megnevezésével és a határidők, részhatáridők megjelölésével.
- f) Az előterjesztések kidolgozásánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
– az előterjesztő olyan időpontban köteles az anyagot elkészíteni, hogy a tervezet egyeztetésére, véleményezésére és a jegyző által történő törvényességi felülvizsgálatra elegendő idő álljon rendelkezésre,
– amennyiben az önkormányzat felügyelete, illetve irányítása alá tartozó intézmény készít előterjesztést, akkor a jegyző köteles gondoskodni arról, hogy az előterjesztés az előírt követelményeknek megfeleljen.
– Az előterjesztésnek alkalmasnak kell lennie a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására, és a legcélszerűbb döntések meghozatalára, tömör, az érdekeltek számára világos megfogalmazására.
- g) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan előterjesztés, mely az ülés meghívójában nem szerepel.
A képviselő-testület a polgármester javaslatára egyszerű többséggel dönt az előterjesztés tárgyában.
Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a bizottság elnöke, a jegyző.
A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni. A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag érintettekhez való eljuttatásáról.
A testületi anyagok elektronikus úton történő továbbításának szabályait, rendjét a 2. számú melléklet tartalmazza.
A meghívót – előterjesztésekkel együtt – az alábbi személyeknek kell megküldeni
- a) a képviselőknek,
- b) a jegyzőnek, vagy az általa megbízott köztisztviselőnek,
- c) tevékenységüket érintő napirendek esetén az önszerveződő közösségek képviselőinek:
- da) alapítványok elnökeinek
- db) polgárőr egyesület elnökének
- dc) sportegyesület elnökének.
- d) a nem állandó meghívottaknak:
- ea) az előterjesztőknek és
- eb) az ülés összehívója (polgármester) által megjelölteknek.
A meghívót és az előterjesztés(eke)t a képviselő nyilatkozata alapján elektronikusan vagy papír alapon kell továbbítani.
A nem állandó meghívottak számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, melyekre a meghívás történik.
Elektronikus úton a testületi ülésről tájékoztatni kell a Nógrád Megyei Kormányhivatal Hatósági főosztály Törvényességi Felügyeleti Osztály.
A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.
Indokolt, sürgősségi esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására
- a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
- b) elektronikus levélben (e-mailben), telefaxon.
- c) egyéb szóbeli meghívással.
A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.
A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan
- a) a jegyzőt,
- b) az illetékes országgyűlési képviselőt,
- c) az e rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit,
Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan meghívottak közül
- a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,
- b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.
A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái:
- a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
- b) a meghívó közzététele az önkormányzat honlapján.
- c) a meghívó közzététele a Kábel Tv-ben.
A képviselő-testület ülésének vezetése
A polgármester a testületi ülés vezetése során megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze.
A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:
- a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
- b) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
- c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
d)napirendenként
- da) a vita levezetése, ezen belül kérdésekre, hozzászólásokra, kiegészítésekre a szó megadása,
- db) a vita összefoglalása,
- dc) az indítványok szavazásra való feltevése,
- dd) a határozati javaslatok szavaztatása,
- de) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
- df) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
- e) a rend fenntartása,
- f) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
- g) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
- h) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati
döntésekről, a két ülés között történt fontosabb eseményekről,
- i) az ülés bezárása,
A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.
Ha a megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.
Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.
A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.
A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.
A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólás számáról akkor, ha azt valamely képviselő a napirend tárgyalása során kezdeményezi.
A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.
A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.
Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet, az indoklás és a határozati javaslat.
Írásos előterjesztést a meghívóval együtt kell megküldeni az érintetteknek.
Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő- testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta.
Az előterjesztések tartalmi elemei
- a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
- b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
- c) a téma ismertetése,
- d) a jogszabályi háttér bemutatása,
- e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
- f) döntést igénylő témánál – amennyiben indokolt- különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
- g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
- h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
- i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
- j) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása,
- k) rendelet tervezetnél a hatástanulmány.
A költségvetési rendelet és a zárszámadási rendelet – amennyiben szükséges – két fordulóban tárgyalható.
A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelni az előírt követelményeknek.
A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.
A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.
A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.
A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendelet – tervezetet teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.
A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben, vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.
A határozati javaslat részei:
- a) a határozat szövege,
- b) a végrehajtást igénylő döntéseknél
- ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
- bb) a határozat végrehajtásának időpontja.
(3) A rendelet – tervezet a rendelet szövegét tartalmazza.
A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.
A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.
Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.


